Aki végighallgatja az epizódot, mindhármat megkapja. De mi van azzal, aki még nem ismeri a műsorodat? Lehet, hogy egy félperces videóra figyel fel, mert épp tegnap bukott el egy ajánlatot. Egy másik ember a Google-ben keres rá, hogyan érdemes utánkövetni egy árajánlatot. Egy régi hallgatód pedig a hírleveledből tudja meg, hogy kijött az új rész.
A podcast újrahasznosítása azt jelenti, hogy egy felvett beszélgetésből több, önállóan is értékes tartalmat készítesz. Egyetlen epizód lehet a kiindulópont három rövid videóhoz, egy cikkhez, egy hírlevélhez és még néhány olyan megjelenéshez, amelyhez a vendégednek már nem kell újra mikrofon elé ülnie. Mutatjuk, hogyan csináld végig egy konkrét példán.
Milyen 10 tartalom készülhet egyetlen podcastból?
Tegyük fel, hogy egy cégvezetővel beszélgetsz arról, mi történik egy árajánlattal, miután elküldték. A vendéged hoz egy elbukott megrendelést, elmondja, mit változtattak miatta, és megoszt egy kérdést, amit azóta már az első egyeztetésen feltesz. Így lehet ebből az egy felvételből tíz különböző megjelenés.
1. A teljes epizód videón
A hosszú videóban van helye annak is, hogyan jutott el a vendég a felismerésig. Miért hitte, hogy már megvan a megrendelés? Milyen választ kapott az ajánlatra? Mikor derült ki, hogy az ügyfél végül mást választott? A történet attól lesz érdekes, hogy a néző is végigmehet ezen az úton.
A YouTube-címben érdemes megnevezni azt a kérdést, amiért valaki elindítaná az adást. A „Beszélgetés az értékesítésről – 12. rész” helyett például így: „Miért hallgat az ügyfél az árajánlat után?” A leírás elején mondd el, kitől és mire kap választ a néző. A hosszabb beszélgetést bontsd fejezetekre olyan címekkel, mint „Az elveszített megrendelés” vagy „Mit kérdezz meg az ajánlat előtt?”. Így később azt a részt is könnyű visszakeresni, amelyiket valaki megmutatná a kollégájának.
2. A teljes epizód hangban
A hangverzió annak szól, aki vezetés, futás vagy séta közben hallgatná meg az adást. Exportálás előtt hallgass bele úgy, hogy közben elfordulsz a képernyőtől. Ha a vendég azt mondja, „itt látszik, hol rontottuk el”, a néző talán látja a megmutatott ajánlatot, a hallgató viszont elveszíti a fonalat.
Egy ilyen helyzetet már felvétel közben megoldhatsz egy visszakérdezéssel: „Felolvasod azt az egy sort, amin elcsúszott?” A hallgató megkapja a hiányzó részletet, a videóban pedig ettől még természetes marad a beszélgetés.
3. Egy rövid videó a legerősebb történetből
Az első podcastklip legyen az elbukott megrendelés története. Keresd meg azt a mondatot, ahol tényleg elkezdődik. Ha a vendég így nyit: „A kollégámmal már beírtuk a munkát a naptárba, pedig az ügyfél még igent sem mondott”, máris van egy erős első mondatod. Az előtte lévő felvezetést nyugodtan levághatod.
A végét ugyanolyan gondosan válaszd ki. Derüljön ki, mi történt a megrendeléssel. Ha ennek hallatán a néző arra is kíváncsi, mit változtatott utána a cég, már van oka megkeresni a teljes epizódot.
4. Egy rövid videó a legjobb gyakorlati tanácsból
A második klipben kapjon helyet az a kérdés, amit a vendéged azóta minden új ügyfélnek feltesz. Például: „Ha elküldjük az ajánlatot, nálatok utána ki mond rá igent?” Hagyd benne a magyarázatát is. Egészen máshogy készül az ajánlatra, ha tudja, hogy a beszélgetőpartnere továbbküldi azt valakinek, aki az egyeztetésen ott sem volt.
Ez a részlet önmagában is megáll egy Instagram Reels-videóban vagy egy YouTube Shortban. A felirat első sora akár az is lehet: „Ezt kérdezd meg, mielőtt árajánlatot adsz.” A néző így rögtön tudja, milyen helyzetben veheti hasznát annak, amit hall.
5. Egy rövid videó egy valódi ellenvetésből
A harmadik kliphez sokszor a műsorvezető visszakérdezése adja a legjobb alapot. „Jó, de nem hangzik ez túl rámenősen az első találkozón?” Ha a vendéged erre egy életszerű példával felel, érdemes mindkettőtöket benne hagyni a videóban. A kérdés kimondja azt a kételyt, ami a nézőben is felmerülhet.
Így ugyanabból a podcastból három különböző rövid videód születik. Az egyik elmesél egy történetet, a másik ad egy kipróbálható mondatot, a harmadik megválaszol egy ellenvetést. Akkor is érdemes mindhármat megnézni, ha valaki már találkozott az elsővel.
6. Egy audiogram abból a részletből, amit hallani érdemes
Van olyan mondat, amelyik leírva elveszíti a felét. A vendég tart egy kis szünetet, elneveti magát, aztán bevallja, hogy az első reakciója az volt: biztos túl drágák voltak. Csak később derült ki számára, hogy az ár szóba sem került a döntésnél.
Egy ilyen részletből jó audiogram készülhet. Ez egy rövid videó, amely alatt az eredeti hang szól, a képen pedig a vendég fotója, a műsor grafikája vagy egy mozgó hanghullám látható. Tegyél rá jól olvasható feliratot is. Különösen hasznos formátum, ha egy korábbi epizódodból csak hangfelvételed van, és most megmutatnál belőle egy emlékezetes pillanatot.
7. Egy idézetkártya, amit a vendég is szívesen megoszt
A legjobb idézetkártyára olyan mondat kerül, amelyik mellett beszélgetés közben te is felkaptad a fejed. A példánkban ilyen lehetne: „Mi már a kezdési dátumról beszéltünk. Ők még arról, hogy egyáltalán kell-e nekik ez a munka.”
Keresd vissza a pontos megfogalmazást a felvételen. Ha a mondat csak hosszas átírással férne el egy képen, válassz inkább egy rövidebb idézetet. A kártyára elég a mondat, a vendég neve és a műsor címe. A poszt szövegében már hozzáadhatod, milyen helyzetben hangzott el, és hol hallható a teljes történet.
8. Egy blogcikk egy konkrét keresési kérdésre
A leirat sokat segít a cikkírásban, de az olvasónak más sorrend kényelmes, mint a hallgatónak. A podcastban érdekes lehet tíz perc után megtudni, mit kérdezne ma másképp a vendég. Aki viszont arra keres rá, hogy „hogyan kövessek után egy elküldött árajánlatot?”, annak érdemes már az első bekezdésben válaszolni.
Vedd elő a leiratot, keresd ki belőle a vendég konkrét lépéseit, és építs köréjük cikket. Kezdhetsz azzal, mit egyeztessen az olvasó még küldés előtt, folytathatod egy rövid utánkövető e-mail példájával, végül megmutathatod, mi történt a podcastban elmesélt esetnél. A kapcsolódó videót oda illeszd be, ahol az olvasó már érti, miért lehet érdekes meghallgatnia a vendéget.
9. Egy hírlevél személyes felvezetéssel
A hírlevélben azt is elmondhatod, neked műsorvezetőként mi maradt meg a beszélgetésből. Egy ilyen levél tárgya például lehet: „A munka már bent volt a naptárban. Csak az ügyfél nem mondott még igent.”
A levélben elég pár mondat arról, miért ismertél magadra a történetben, és melyik kérdést viszed magaddal a következő tárgyalásodra. Ha belinkeled az epizódot, írd oda azt is, hol kezdődik ez a rész. A feliratkozód így akkor is eljut ahhoz, amit ajánlottál neki, ha éppen csak öt perce van.
10. Egy szakmai poszt, amihez az olvasó hozzá tud szólni
A fejezetek és a videóleírás már az első pontban a YouTube-epizódhoz kerültek. Tizedik megjelenésként írj inkább egy önálló LinkedIn- vagy Facebook-posztot. Meséld el röviden azt a helyzetet, amikor a vendéged és az ügyfele mást gondolt arról, hol tart a megrendelés. A végén tegyél fel egy olyan kérdést, amire saját tapasztalatból lehet válaszolni.
A „Neked mi a véleményed?” túl sok munkát hagy az olvasóra. A „Nálatok mi után kerülhet be egy megrendelés a naptárba?” már elég konkrét ahhoz, hogy valaki egyetlen mondattal bekapcsolódjon. A válaszokból akár a következő epizódod témája is kirajzolódhat.
Hogyan válaszd ki a legjobb pillanatokat a rövid videókhoz?
Egy órányi felvételből utólag megtalálni azt a bizonyos félmondatot meglepően sokáig tarthat. Felvétel közben elég egy időpont és két-három szó: „28:10 – beírták a naptárba”. Ha a beszélgetést vezeted, és közben nehéz lenne jegyzetelned, közvetlenül utána írd fel azt a három pillanatot, amit hazafelé is elmesélnél valakinek. A leiratban már ezekre a kifejezésekre tudsz rákeresni.
Vágáskor három kérdést tegyél fel:
- Értem az első mondatot előzmény nélkül? Ha a klip úgy indul, hogy „igen, vele is ez volt”, keresd meg az előző mondatot, amelyikből kiderül, kiről vagy miről beszél a vendég.
- Kapok valamit a végére? Egy történet lezárása, egy válasz vagy egy használható példa jó végpont. Hagyd benne azt a félmondatot is, amelyik pontosítja, milyen helyzetre érvényes a tanács.
- Telefonon is követhető a részlet? Nézd meg egyszer hang nélkül a feliratot, majd hallgasd meg kép nélkül a párbeszédet. Gyorsan észreveszed, ha egy rossz helyen eltört sor vagy egy hiányzó kérdés miatt nehéz követni.
Egy gondolathoz a 15–45 másodperc jó kiindulás lehet. Ha húsz másodperc alatt kerek a történet, ott vágd el. Ha a vendég csak az ötvenedik másodpercben mondja ki, mi lett az ügyfél válasza, azt még érdemes megvárni.
Mihez érdemes már eleve videóra venni a podcastot?
Ha YouTube Shorts-, Instagram Reels- vagy TikTok-videókat is tervezel a podcastból, ezt már a felvétel előtt jelezd. Egy kétszemélyes, széles beállítás remekül működhet a teljes adásban, álló formátumra vágva viszont könnyen pont a beszélő gesztusa vagy a másik ember reakciója kerül képen kívülre. A szereplőkről készült külön kameraállásokból a vágó ki tudja választani azt az arcot, amelyiken éppen történik valami. Egy jó visszakérdezésnél ez sokszor a műsorvezetőé. A formátumról bővebben is írtunk A videó-podcast éve című cikkünkben.
Ha csak hangfelvételed van, abból is elkészülhet a blogcikk, az idézetkártya, a hírlevél, a szakmai poszt és az audiogram. A döntéshez azt gondold végig, mit ad hozzá a kép a te műsorodhoz. Ha a vendéged mutat valamit, sokat gesztikulál, vagy köztetek a reakciók adják a beszélgetés humorát, érdemes ezt felvenni.
A forgatás végére hagyhatsz pár percet egy rövid, kamerába mondott ajánlóra is. Ilyenkor jól jöhet a súgógép, különösen akkor, ha pontosan szeretnéd elmondani a vendég nevét, a műsor címét vagy az epizód fő kérdését. A jól felolvasható szövegről külön útmutatót is találsz nálunk: Hogyan használd profin a súgógépet videó- és podcastfelvételnél?
Hogyan oszd el a tartalmakat, hogy két hét múlva is legyen mit közzétenned?
A megjelenés napján kimehet a teljes epizód hangban és videón, mellé pedig a hírlevél azoknak, akik már követnek. Két nappal később jöhet az első, történetmesélős klip. A hét végén tedd ki az idézetkártyát, és küldd el a vendégnek is. Így ő is azt a gondolatot oszthatja meg a saját közönségével, amelyiket fontosnak tartja.
A második héten kapjon helyet a gyakorlati tanácsot bemutató rövid videó és a blogcikk. Ezek jól kiegészítik egymást: aki a klipben meghallotta a kérdést, a cikkben elolvashatja, hogyan használhatja a saját helyzetében. A harmadik hétre maradhat az ellenvetésből vágott részlet, az audiogram és a szakmai poszt. Ha közben valamelyik videó alatt visszatérő kérdés érkezik, nyugodtan hozd előrébb azt az anyagot, amelyik megválaszolja.
Az első alkalommal akár egyetlen jó klippel is elkezdheted. A következő felvételre már azzal a tapasztalattal érkezel, hogy melyik történetet volt könnyű megvágni, honnan hiányzott egy visszakérdezés, és mire reagáltak azok, akikhez eljutott a részlet.
Így készülj a következő StudioZone-felvételedre
Hozz magaddal három kérdést, amire a közönséged tényleg szeretne választ kapni, a vendégedet pedig kérd meg, hogy legalább az egyikhez hozzon egy konkrét történetet. Ha felvétel közben valami érdekes hangzik el, időzz el ott egy kicsit. A „Mi történt utána?” sokszor többet ad a kész epizódhoz és a későbbi klipekhez is, mint a következő előre megírt kérdés.
A StudioZone újpesti podcaststúdiójában kérheted a nyers felvételt saját szerkesztésre, vagy ránk bízhatod a teljes epizód vágását és a rövid videók elkészítését is. Ha már tudod, melyik felületre szánod a klipeket, írd meg a foglalásnál, hogy a képkivágásokat is ehhez tudjuk igazítani.
Időpontot foglalok a StudioZone-ba →


